Bejrút - a régi és új harmonikus egysége

Ősidőktől lakott település, kezdettől fogva fontos kikötőváros és kulturális központ. Híres iskoláinak professzorai közreműködtek az egyedülálló Justinianus kódex összeállításában is. A város területén feltárt régészeti emlékek a kánaániták idejétől (i.e. 3000) egészen az ottomán uralomig (i.u. 1918) mutatják be Bejrút történelmét. Napjainkban folyik a Belváros újjáépítése, - modern nagyváros, amely hű a régi, keleti építészeti stílushoz is. A " Keleti Svájc" gazdasági, kulturális, pénzügyi központja.

Byblos - a 9000 éves város

Egyike a világ legősibb városainak, melynek keletkezése i.e. 7000-re tehető . A csaknem két tucat civilizáció virágkora és bukása, melyet e város megélt, teszik a világ egyik leggazdagabb régészeti lelőhelyévé. Itt használták az első lineáris ábécét, melyre az összes újkori ábécé - köztük a görög és a latin is - épül. Legfőbb turisztikai látványosságai a római-kori kikötő, egy keresztesek által épített kastély és templom, valamint egy gyönyörű dzsámi.

Tripoli - élő múzeum

A főníciaiak ősi kereskedelmi központja. Tripoli egy valóságos műgyüjtemény, mely közel száz történelmi emléket őriz a keresztesek, az ottománok és a mamelukok idejéből. A Taynak dzsámi, medresszék, karavánszerájok és fürdők egész sora ad keleti bájt ennek a mai nagyvárosnak. Napjainkban Tripoli erőteljesen fejlődő ipari és üzleti központ, Észak fővárosa, Libanon második legnépesebb települése.

Szidon - a nyitott város

A harmadik nagy fõníciai városállam eredete eltűnt az emlékezet ködében, nevét elõször i.e.XIV. századi levelekben olvasták. Szidon mindig nyitott város volt, sokféle kultúra nyomait hordozza magán, ideértve az egyiptomi és görög hódítókét is. A régi idõk emlékeként maradt fent a keresztesek tengeri erõdítménye és a Szent Lajos kastély, a Nagy Dzsámi, az El Franj karavánszeráj.
Manapság a város az ország középsõ részének kereskedelmi és üzleti központja.

Tírusz - dicső múlt és dinamikus jelen.

Az eddig feltárt régészeti leletek alapján a város keletkezésének ideje az i.e.III. évezredre tehetõ. Virágzó tengeri kereskedelme, a mediterrán kolóniák, a világhírû bíborfesték és a jelentõs méretű üveggyártás tették Tíruszt hatalmassá és gazdaggá a múltban. 1984-ben az addig feltárt rendkívüli jelentõségû régészeti leletek alapján az UNESCO a várost a világörökség részévé nyilvánította.

Baalbek (Heliopolis)egy fenséges emlékmű

Bejrúttól 85 km-re találhatók Baalbek római-kori templomai,melyek a világ legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt építészeti emlékei ebbõl a korból. A templomokat Jupiternek,Vénusznak és Bacchusnak szentelték, és az i.e.I. és III.évszázadban épültek. A monumentális Jupiter templom egykori 54 oszlopa közül 6 még ma is látható. A város napjainkban világhírû nemzetközi fesztiváloknak ad otthont, a legnevesebb vendégmûvészek fellépésével. Az iszlám hódítás idejébõl reánk maradt két dzsámi is figyelemreméltó történelmi emlékmû, melyek a békés kisváros látnivalóit gazdagítják.